Nederlandse financiële hulp aan het Gereformeerd College in Debrecen in de 18e eeuw

Réka Bozzay

doi:10.18290/rh23715sp-12

Published : 2023-10-20

Vol. 71 No. 5sp (2023)

Dutch Financial Help for the Reformed College in Debrecen in the 18th Century

Réka Bozzay

https://orcid.org/0000-0002-3057-000X

DOI: https://doi.org/10.18290/rh23715sp-12

Abstract

Debrecen is famous for being the centre of Hungarian Calvinism. After the spread of the Reformation, the Reformed College maintained good contact with its Protestant brothers-in-faith. They could count on them in times of need. After the payment of the professors’ salary was prohibited by the Habsburgs in 1752, the professors of Debrecen requested help from those Dutch, Swiss and English Protestants with whom they had maintained centuries-long connections through the peregrinatio academica. In this paper, I deal with the financial support from the Netherlands. Between 1756 and 1792, the College received around 300 gulden from Dutch synods and the church council and parish of Amsterdam on a yearly basis, and the salary of the professors could be financed, at least partially, from this amount of money. This money had both a symbolic and political role: the Dutch brothers’-in-faith attention was also drawn to the difficult situation of the Hungarian Protestants.

Keywords:

Dutch financial help, Debrecen, Reformed College, Utrecht, Dutch Calvinist Church

Details

References

Statistics

Authors

Download files

pdf (Nederlands)

Altmetric indicators

Cited by / Share

Licence

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

References

Balogh, Ferenc. “Debrecen város segélye a kollégiumnak és a Mária Terézia kormánya által betiltása [De hulp van de stad Debrecen aan het College en diens verbod door de regering van Maria Theresia].” Debreceni Protestáns Lap, 1903, p. 684.

Balogh, Ferenc. A Debreceni Református Kollégium története adattári rendszerben [De geschiedenis van het Gereformeerd College in een database]. Hoffmann és Kronovitz Könyvnyomdája, 1904.

Balogh, Ferenc. “Az angol alapítvány története [De geschiedenis van het Engelse fonds].” Debreceni Protestáns Lap, 1899, p. 577.

Bölcskei, Gusztáv. “A kezdetektől a váradi iskola beolvadásáig (1660) [Vanaf het begin tot het inlijven van de school van Várad (1660).” A Debreceni Református Kollégium története [Geschiedenis van het Gereformeerd College te Debrecen], onder redactie van József Barcza, A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1988, pp. 9-42.

Csűrös, István. “A Bethlen kollégium jóltevői [De weldoeners van het Bethlen College]. Nagyenyedi Album, onder redactie van Lukinich Imre, Nagyenyedi Bethlen Coll. Diák., 1926, p. 207.

Fata, Márta. Ungarn, das Reich der Stephanskrone, im Zeitalter der Reformation und Konfessionalisierung. Multiethnizität, Land und Konfession 1500 bis 1700. Aschendorff Verlag, 2000.

Győri, János. “Zur Bedeutung des Reformierten Kollegiums Debrecen für Kultur und Politik Ungarns vom 16. bis zum 19. Jahrhundert.” Calvin und Reformiertentum in Ungarn und Siebenbürgen. Helvetisches Bekenntnis, Ethnie und Politik vom 16. Jahrhundert bis 1918, onder redactie van Márta Fata, Anton Schindling, Aschendorff Verlag, 2010.

Klein, Gáspár. “Az állami protestáns egyetem eszméje a Habsburgok alatt a XVIII. és XIX. Században [Het idee van een protestantse universiteit onder de Habsburgers in de 18de een 19de eeuw].” Theológiai Szemle, vol. 6, nr. 1-6, 1930, pp. 443-501.

Makkai, László. “Debrecen iskolájából az ország iskolája [Van de school van Deberecn naar de school van het land].” A Debreceni Református Kollégium története [Geschiedenis van het Gereformeerd College te Debrecen], onder redactie van József Barcza, A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1988, pp. 43-65.

Rácz, István. Az ország iskolája. A Debreceni Református Kollégium gazdasági erőforrásai [De school van het land. De economische ressources van het Gereformeerd College te Debre-cen]. Debreceni Református Kollégium Nyomdája, 1995.

Rácz, István. Protestáns patronátus [Protestants patronaat]. Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997.

Regestrum Varadiense. Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróbalajstrom az 1550-diki kiadás hű másával együtt [Samen met de exacte kopie van de chronologische lijst van ijzerproeven uit 1550], onder redactie van János Karácsonyi en Samu Borovszky, Váradi Káptalan, 1903, nr. 385.

Segesváry, Lajos. “Adalékok a holland-magyar egyházi kapcsolatok történetéhez az utrechti akadémián keresztül [Bijdragen tot de geschiedenis van de Hongaars-Nederlandse kerkelijke betrekkingen op grond van de akademie te Utrecht].” Theologiai Szemle, vol. 14, nr. 1-2, 1937, pp. 12-13.

Segesváry, Lajos. Magyar református ifjak az utrechti egyetemen: 1636–1836 [Hongaarse gereformeerde jongeren aan de Utrechtse universiteit: 1636-1836]. Városi Nyomda, 1935.

Tóth, Béla. “A kollégium története a XVIII. században [De geschiedenis van het college in de 18de eeuw].” A Debreceni Református Kollégium története [Geschiedenis van het Gereformeerd College te Debrecen], onder redactie van József Barcza, A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1988, pp. 66-150.

Tenke, Sándor. A Debreceni Kollégium gazdálkodása Szeremley Sámuel preceptor idején 1742–1771 [De economie van het Gereformeerd College te Debrecen ten tijde van perceptor Sámuel Szeremley]. 1978. Debreceni Egyetem, doctoraalscriptie. Ltsz. A 6809.