Recepcja literatury polskiej na Węgrzech od 1990 do 2020 roku (rezultaty i braki)

Magdolna Balogh

doi:10.18290/rh24721.1

Published : 2024-03-19

Vol. 72 No. 1 (2024)

Reception of Polish Literature in Hungary in 1990–2020: Results and Gaps

Magdolna Balogh

https://orcid.org/0000-0003-3398-7799

DOI: https://doi.org/10.18290/rh24721.1

Abstract

The paper outlines the major characteristics of the reception of Polish literature in Hungary between 1990 and 2020, based on the author’s own research, in the context of changes occurring in the institutional structure following the political transition in 1989 (publication and dissemination of books and journals). The author examines the context and aims of the reception in this period, outlining the Hungarian reception of four authors: two 20th-century classics (Czesław Miłosz and Witold Gombrowicz), including their influence on translations and the formation of the cultural context necessary for reception, and two contemporary writers (Olga Tokarczuk and Andrzej Stasiuk). Next, contrastive cases of reception of two genres (drama and non-fiction) are briefly discussed. Finally, the need for re-translating 19th-century authors is shown, given their existing but outdated translations.

Keywords:

Polish literature, Hungary, reception of Polish literature in Hungary, translations

Details

References

Statistics

Authors

Download files

pdf (Język Polski)

Altmetric indicators

Cited by / Share

Licence

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

References

Arc és álarcok. Magyarok Gombrowiczról [Twarze i maski. Węgrzy o Gombrowiczu], oprac. Jerzy Snopek. Budapest: Napkút Kiadó, 2020.

Balogh, Magdolna. Kiúttalan utakon: a katasztrofista irodalom Közép- és Kelet-Európában. Budapest: Balassi, 1993.

Balogh, Magdolna. „Amit a fény feltár” [Co światlo ujawnia]. Rec.: Olga Tokarczuk, „Jakub könyvei [Księgi Jakubowe]”. Magyar Narancs, 34 (2022), 31. szám, 2022. augusztus 3. Ostatni dostep: 08.07. 2023, https://magyarnarancs.hu/kritika/amit-a-feny-feltar-251127.

Balogh, Magdolna. „Utazók, nomádok” [Podróżnicy, koczownicy]. Recenzja: Olga Tokarczuk. Nyughatatlanok [Bieguni. .Magyar Narancs 33 (2021), 39. sz. 2021. szeptember 29. Ostatni dostęp: 08.07.2023, https://magyarnarancs.hu/kritika/utazok-nomadok-242173.

Berkes, Tamás. Senki sem fog nevetni… Groteszk irányzat a hatvanas évek közép- és kelet-európai irodalmában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1993.

Bojtár, Endre. „Emigránsok” [Emigranci]. W: Endre Bojtár. Kelet-Európa vagy Közép-Európa? [Europa Wschodnia albo Europa Środkowa?], 151–164. Budapest: Századvég, 1993.

Bojtár, Endre. „Milan Kundera és Czesław Miłosz útja a magyar olvasóhoz. (Egyeztetett kultúrpolitika a szocializmusban)” [Droga Milana Kundery i Czesława Miłosza do węgierskiego czytelnika.Koordynowana polityka kulturalna w socjalizmie, 341–346. W: Endre Bojtár,. Útvesztők, útjelzők. Írások a közép-és kelet-európai kultúrák köréből [Labirynty, drogowskazy. Pisma z kultury Europy Środkowej i Wschodniej]. Budapest: Kalligram, 2015.

Eörsi, István, Időm Gombrowiczcsal. Budapest: Pesti Szalon Könyvkiadó, 1994. Polski przekład: Mój czas z Gombrowiczem. Przeł. Jerzy Snopek. Warszawa: Instytut Badań Literackich PAN.

Kiss, Noémi. „Göröngyös utak, rögös esszék, meg a magyarok” [Wyboiste drogi, nerówne eseje i Węgrzy]. Andrzej Stasiuk: Utazás Babadagba [esej o książce Andrzeja Stasiuka Jadąc w Babadag.) In Litera, 2006. október 5. Ostatni dostęp: 08.07.2023, https://litera.hu/ magazin/kritika/gorongyos-utak-rogos-esszek-meg-a-magyarok.html

Márton, László. „Idő, tér, táj” (utószó) [Czas, przestrzeń, krajobraz (posłowie)]. W: Olga Tokarczuk, Őskor és más idők, 273–279. Budapest: L’Harmattan, 2011.

Pálfalvi, Lajos, „A lengyel irodalom Magyarországon. Mickiewicz és Gombrowicz kora.” [Literatura polska na Węgrzech. Okres Mickiewicza i Gombrowicza]. W: Irodalom és normalitás, red. Lajos Pálfalvi i Judit Reiman, 108–125. Gödöllő-Máriabesnyő: Attraktor, 2006.

Pálfalvi, Lajos. „A Transz-Atlantik megállói” [Przystanki Trans-Atlantyka]. Budapest: Pesti Kalligram, 2015.

Pálfalvi, Lajos. „Kipróbálni és belehalni” [Spróbować i umrzeć]. Jelenkor 50, nr 10 (2007): 1098–1100.

Pályi, András. „Mrożek után”. Jelenkor 54, nr 6 (2011): 707–711.

Pályi, András. „St. I. Witkiewicz, Az ősz búcsúja.” [S.I. Witkiewicz, Pożegnanie jesieni]. Élet és Irodalom 37 (2002): 23.

Scheibner, Tamás. „Egészséges erotika, avagy esszék Európa ágyékából” [Zdrowa erotyka, czyli eseje z pachwiny Europy]. Andrzej Stasiuk-Jurij Andruhovics: Az én Európám. Két esszé az úgynevezett Közép-Európáról [Andrzej Stasiuk i Jurij Andruchowycz. Moja Europa. Dwa eseje o tak zwanej Europie Środkowej]. Jelenkor 48, nr 10 (2005): 1001–1006.

Snopek, Jerzy. „Egy másik ember kozmosza” [Kosmos drugiego człowieka]. W: Arcok és álarcok. Magyarok Gombrowiczról [Twarze i maski. Węgrzy o Gombrowiczu], oprac. Jerzy Snopek, 255–261. Budapest: Napkút Kiadó, 2020.

Takáts, József. „Cz. M. tanuló-és vándorévei” [Lata studenckie i tułacze Cz. M.]. Jelenkor 55, nr 2 (2012): 202–206.

Tompa, Andrea. „Kelet-Európa, a gigantikus turkáló: Andrzej Stasiuk: Taksim” [Europa Wschodnia, gigantyczne grzebanie]. Tiszatáj 66, nr 4 (2012): 107–109.

Wilheim, András. „Magam vagyok csak, ahogy vagyok”. W: Arcok és álarcok. Magyarok Gombrowiczról [Twarze i maski. Węgrzy o Gombrowiczu], oprac. Jerzy Snope, 199–203, Budapest: Napkút Kiadó, 2020.